a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A levegőbe repített kolostor
Bár egy kódexmásoló szerzetes több esztendős munkáját manapság egy
automata szkennerrel fél óra alatt meg lehetne oldani, még nem azt
jelenti, hogy a pergamenek fölött görnyedő barátok ne hoztak volna létre
egyedi értéket.Tudásukban, szépérzékükben – hála a digitalizációnak – az idők végezetéig gyönyörködhetünk, pedig hol vannak már azok a kezek, akik mondjuk Magyar Benigna imádságos könyvét másolgatták az 1490-es évek elején, Vázsonyban.
Nagyvázsony az 1930-as, 1940-es években, Révhelyi Elemér fotóin (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
A pálos kolostorban, aminek romjairól Révhelyi Elemér révén láthatunk régi fotókat a MaNDA adatbázisában. És amit Magyar Balázs, Mátyás egyik legtehetségesebb, és legtöbbször bevetett hadvezére közösen alapított kedvelt vejével, Kinizsi Pállal az ismert lakótoronytól 300 vagy méterre, valamikor 1480 és 1483 között. A költségeket a legenda szerint egy gazdag török fogoly váltságdíjából fedezték, de az biztos, hogy kor szokásai szerint járt el a két alacsony sorból az ország legfőbb méltóságai közé emelkedő ember: biztosították a rangjuknak megfelelő temetkezési helyet, és persze a szerzetesközösség imái révén az örök életben is reménykedhettek. (A korszak krónikái, forrásai amúgy pozitív képet festenek a két jeles személyiségről, talán csak Kinizsi volt a szokottnál keményebb, mikor 1494-ben felelőségre vonta a nándorfehérvári várat a töröknek átjátszani szándékozó katonákat.) Magyar és Kinizsi egész életükben a királyt és a hazát szolgálva hol Morvaországban, hol pedig a déli végeken hadakoztak, ritkán térhettek csak meg pihenni Vázsonyba, vagy más birtokaikra. Kinizsit viszont itt helyezték végső nyugalomra 1494 novemberének végén, miután elesett a török által elfoglalt Szendrő ostrománál.
Nagyvázsony az 1930-as, 1940-es években, Révhelyi Elemér fotóin (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
Ő volt az a magyar hadvezér, aki pályafutása alatt egyszer sem vesztett csatát, Magyar Balázs beosztottjaként emelkedik ki az ismeretlenségből Mátyás sikeres 1468-as morvaországi hadjáratában, ami a cseh királyi cím megszerzését eredményezte. Kinizsi pedig szolgálataiért 1472-ben Vázsony várát kapja a nagy királytól. Közvetlen felettesétől, Magyartól, aki állítólag a fiává is fogadta, pedig Benigna lánya kezét nyeri el 1480-ban. Az 1450-es évek közepén született arának két imádságos könyvet is készítenek a pálos atyák, közülük az 1493-ra elkészülő Festetics-kódexként emlegetett az ismertebb. A négy vázsonyi, pálosok által másolt kódex között van még egy veszprémi apácáknak készített munka, és 1518-ra készül el a kolostortól pár kilométerre északra található Csepelyben lakó Simonnak a kódexe is. Csempely Veszprém török által történő elfoglalása után (1552) néptelenedik el, a vázsonyi kolostor sem áll már ekkor, azt a magyarok robbantják fel, hogy a török ne tudja megerősíteni, várként használni. A pálosok már jóval korábban, Székesfehérvár eleste (1543) után elmenekültek az épületekből, a robbanás által szétvetett falak köveit előbb a vár megerősítésére használták, majd a békésebb korokban a falu házaiba építették be.
Nagyvázsony az 1930-as, 1940-es években, Révhelyi Elemér fotóin (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
Hogy aztán annyi más egyházi építményhez, kolostorhoz hasonlóan miért nem tűnt el nyomtalanul ez az építmény, nem tudjuk. Az biztos, hogy jól meg volt építve, a közeli Tálodról áttelepülő pálosok (1200-as évek végén itt épült kolostorukat a ferenceseknek adják át) impozáns méretű, 31 méter hosszú és 9 méter széles templomot építenek a kolostor oldalába. A gótikus hálóboltozatú Szent Mihály templom legépebb részét, a keletre néző szentélyét nézve könnyen elképzelhetjük annak hajdani pompáját. Ebben segít bennünket a Révhelyi Elemér által rögzített rekonstrukciós rajz is. A történethez még hozzá tartozik, hogy Kinizsinek nem született utóda, a mohácsi csata évében jobblétre szenderülő Bengina második férjét, Horváth Márkot is a levegőbe repített templomba temették el. Kereki Gergely, a harmadik férj pedig megcsalta az úrnőt, ezért ki lett hajítva – a vár tetejéről. Kinizsi nyughelyét ugyan 1706-ban feldúlták, de sodronyingét és kétkezes kardját a Nemzeti Múzeumban, vörösmárvány szarkofágját pedig a vázsonyi lakótoronyban láthatjuk.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.