a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Császár és király, aki szó szerint a haláláig dolgozott
Száz évvel ezelőtt, november 21-én az esti órákban halt meg I. Ferenc
József magyar király és osztrák császár, aki mindkét poszton
rekord ideig, 68 évig uralkodott, és akit talán a legtöbb családi
tragédia sújtott minden idők uralkodói közt.És aki mindennek ellenére az utolsó napig hajnalban kelt és estig dolgozott alattvalóit szolgálva. Mélységesen konzervatív volt, és erősen vallásos, a hitéből merített erőt egész hosszúra nyúlt élete folyamán. Talán nem is volt még egy olyan (és most ide nem találom a jó jelzőt: szerencsés? tehetséges? kiváló? kiemelkedő? ügyes?) család az emberiség történetében, mint a Habsburg família. Gondoljunk csak bele, az 1100-as években induló történetben egy kis vár, Habichtsburg uraiból 1273-ban már német királyok, később német római császárok lesznek. 1556-ban pedig, mikor V. Károly („akinek országában nem megy le a nap”) lemond a világ leghatalmasabb birodalmának irányításáról, és két fiára, Ferdinándra és Fülöpre hagyja azt, a család a csúcson van. Olyan magasan, hogy az felfoghatatlan. És ott is marad hellyel-közzel fél évezreden keresztül. És nincs testvérharc, végzetes palotaforradalom, családi viszály, ugyanakkor mindig van kijelölt örökös, aki helyébe, ha kell, rögtön más családtag tud lépni. Vannak persze betegségek, furcsa megnyilvánulások, nem mindenki alkalmas az uralkodásra az 500 év alatt. De vannak nagy tehetségek és strapabíró lelkiismeretes munkások is. Utóbbiak közé tartozott I. Ferenc József.
10 évesen, M.M. Daffinger festményén (forrás: Wikimedia Commons)
17 évesen (forrás: Wikimedia Commons)
Aki a valóban kissé gyengeelméjű V. Ferdinánd helyére ugrott be úgy, hogy apja Ferenc Károly főherceg, feleségének, a nadrágot hordó Zsófia főhercegnének a hatására fia javára lemondott a trónról. 1848. december 2. egy 14 éves, jól képzett ifjú életét változtatta meg gyökeresen, aki nem sokkal előtte még Itáliában hadakozott Radetzky marsall seregében. Az udvari felfogás a szerint őt már nem kötötte a magyar alkotmányra tett eskü, így megindulhatott a katonai akció Magyarország ellen. Ennek kezdeti sikertelensége után pedig jött az első komoly próbatétele a fiatal uralkodónak: egy hozzá hasonló rangban lévő ember, I. Miklós cár előtt kellett megalázkodnia és (állítólag térden állva) segítségért könyörögnie. Arad, a véres végkifejlet után pedig tíz év kemény abszolutizmus következett, amit nem csak a magyarok éreztek meg, de mi a legjobban, az biztos. A szigort mindenképpen erősítették a titkos szervezkedések, vagy éppen Libényi János szabólegény 1853. február 18-i merénylete, amikor a magányosan sétáló császár életét katonai egyenruhájának magas, fémszállal hímzett gallérja mentette csak meg.
Julius von Blaas festményén 1900 körül (forrás: Wikimedia Commons)
Mert Ferenc Józsefet nagyon ritkán lehetett látni polgári öltözetben. Az egyenruha pedig életvitelét is mutatta, hiszen a tábori ágyon alvás, a hajnali (nyáridőben 4-kor, ősszel és télen 5-kor) kelések, a reggeltől estig tartó munka és az egyszerű étrend mind-mind ezt támasztották alá. Ahhoz, hogy ezt a napirendet az őt ért tragédiák mellett az utolsó pillanatig tartani tudja, ahhoz kellett a neveltetés, a hit és a családi hagyomány is. És nem volt egy pillanatnyi megingás sem, ha csak a felesége által is jóváhagyott szeretőt, Schratt Katalint nem számítjuk ide. A szőke, elomló bájakkal bíró színésznő pont ellentéte volt a barna és mindvégig nagyon karcsú Erzsébetnek. Akit nagyon szeretett Ferenc József, és tisztán szerelemből vett el feleségül 1854-ben. A tragédiák közül éppen ezért az első, az elsőszülött lányuk elvesztése volt kétéves korában. Aztán 1867-ben, két vesztes háború (1859 – Itália, 1866 – porosz-osztrák háború, kiszorulás a német egységből) után szeretett öccsét, Miksát is kivégzőosztag elé állították a mexikói forradalmárok. 1889-ben az anyja tulajdonságait inkább öröklő Rudolf trónörökös lett öngyilkos szeretőjével, majd tíz év múlva pedig feleségével végzett Genfben egy anarchista reszelője.
1926-os Filmhíradó: Ferenc József halotti maszkja a Nemzeti Múzeumban és gyászistentisztelet Budapesten
Az utolsó csapás a kijelölt trónörökös elleni sikeres szarajevói merénylet volt, és az azt követő világháború. Amihez már öreg volt Ferenc József. Ugyan a Habsburgok családilag itt is kitettek magukért, de a nagy kedvencet, a hadsereget már az első évben „sikerült” esélytelenné tenni azzal, hogy legjobban kiképzett ezredeit és tiszti karának a színe javát elvéreztették a keleti fronton. 1916-ban pedig az olaszok támadása az utolsó erőtartalékokat is felemésztette. És elfogyott I. Ferenc József ereje is. Utolsó napjáról és temetéséről már olvashattak az oldalon. A történelem alakítója volt, akár csak felmenői évszázadokon keresztül.
Pálffy Lajos