a rovat írásai

Europeana: Magyarország a régió élén áll a feltöltésben

Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.

Digitalizálták az Örök Várost

Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.

Közgyűjteményi digitalizálási stratégia: előny a fogyasztónál

Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.

Norvégia egyszerűen digitalizálja Nigéria irodalmát

A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.

Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt

Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

Digitalizálás összes cikke »

Digitális élmény a múzeumokban

Múzeum@Digit 2014

digital lead

Mire jó a digitalizáció és hogyan illeszkedik a múzeumok hétköznapjaiba? Milyen hozzáadott értéket hozhat az intézmények és a közönség számára? A Magyar Nemzeti
Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja idén másodjára rendezte meg a múzeumi digitalizálásról szóló konferenciáját.

Dr. Kelemen Csaba (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát ismertette. Jelenleg a felmérések szerint hazánkban nagy az informatikai írástudatlanság, és a KKV-k lemaradása a hozzáadott értékkel bíró szoftverek használatában. A kormányzat 2018-ra vállalta, hogy minden háztartásba eljuttatja a szélessávú hálózatot, ami eszköz a továbbfejlődéshez. (Összehasonlításképpen: Dél-Koreában a háztartásokban elérhető szélessávú szolgáltatások 100 MB/s sebességű hálózaton futnak.) Célkitűzés, hogy 2016-ra negyven százalék alá essen a digitális írástudatlanság; illetve minden vállalkozás legyen jelen az interneten. Pozitívumként említhető viszont, hogy az e-kereskedelemben Magyarország az elsők között van az Európai Unióban; évente 10-15 százalékos növekedéssel. Mivel az IKT-iparban a legfontosabb tényező a hozzáadott érték, a start up vállalkozások kiemelt támogatása elsőrangú feladat a kormányzat számára. A Gazdasági Operatív Program 2014-2020 között 134 milliárd Ft-ot irányoz elő vissza nem térítendő támogatás formájában erre a területre. Végül ismertették a következő uniós pályázati időszakban beadható operatív programtípusokat is.


Joris Pekel
Demokratikusabbá kell tenni az Europeana irányítási struktúráját. Joris Pekel, Europeana (fotó: mandarchiv.hu)

Joris Pekel
a szinte minden előadásban hivatkozott Európai Digitális Könyvtár, az Europeana 2020-ig követett stratégiáját fejtette ki. Az európai kulturális közvagyonnak jelenleg kb. tíz százaléka digitalizált, ennek is csak 12 százaléka érhető el szabadon. Eddig a portálra fordítottak több energiát, a jövőben platformot kívánnak kialakítani, ahol az intézmények és felhasználók hálózatba szerveződnek (ez fejlettebb, összetettebb szolgáltatás). A portál sajátossága a többnyelvűség; a Linked Data technológia alkalmazása és az automatikus „aratás”, adatbegyűjtés a különböző tagoktól. Fontos az adatok minőségének javítása, a tartalomellenőrzés, az új érték előállítása a partnerek számára. A cél, hogy a partnerek ismertebbekké váljanak a világban, bekerüljenek a kutatási eredményekbe. Mindehhez át kell alakítani, demokratikusabbá kell tenni az Europeana jelenlegi irányítási struktúráját.

Múzeum@Digit konferencia, Magyar Nemzeti Múzeum, 2014
(fotó: mandarchiv.hu)

Lovas Lajos
, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója elmondta, hogy a 2011-ben létrejött intézmény célkitűzése a teljes magyar kultúrkincs digitalizálása. Az elmúlt két évben felhőalapú, bárhonnan tölthető adatbázisthoztak létre, amely mára öt dokumentumtípust, 160 000 nyilvános objektumot tartalmaz. A tartalmakhoz többszintű bejelentkezést biztosítanak a felhasználók számára, a hozzáférési szintet a feltöltő intézmény határozza meg. A jogvédett anyagokat MaNDA pontokon lehet majd megtekinteni. A programban országszerte 91 intézmény, múzeum, könyvtár vesz részt a legnagyobbtól a legkisebbekig. A metaadatolás 500 diplomás közfoglalkoztatottal történik, nagy teljesítményű digitalizáló eszközök kihelyezésével. Az adatbázis kontrollját 12 fős főosztály biztosítja. A MaNDA az Europeana felé adatexportot is végez. A kínálatból kiemelte a MaNDA 3D-s modelljeit: példaként a rákóczifalvai Macimúzeum gyűjteményének egy darabját mutatta be.


Lovas Lajos előadásának összefoglalója

A tartalmak hozzáférhetővé tétele mellett a MaNDA másik feladata a hosszútávú megőrzés: korlátlan tárhelyet biztosítanak az állami fenntartású, a projekthez csatlakozó intézmények számára. Igyekezett eloszlatni a félelmeket: a MaNDA nem vesz el semmit, nem is fér hozzá a nagyfelbontású fájlokhoz, viszont plusz megőrzési és publikálási lehetőséget jelent a benne részt vevő intézmények számára. Beszélt közeljövőben induló VOD-szolgáltatásukról is: a 400 filmmel induló, folyamatosan bővülő online filmtárból darabonként 300 Ft-ért nézhetünk majd magyar filmeket. A bevételt a MaNDA a filmállomány felújítására fordítja majd.

Múzeum@Digit konferencia, Magyar Nemzeti Múzeum, 2014
A redundancia mindig jó. Lovas Lajos, MaNDA (fotó: mandarchiv.hu)

A Nemzeti Múzeum osztályvezetője, Sz. Fejes Ildikó a Nemzeti Múzeum fejlesztés alatt álló aggregációs szolgáltatását, a MuseuMapet mutatta be, amelyet 2012-14 között az Europeanával közös protokoll szerint dolgoztak ki. A kétnyelvű (magyar/angol) portál célja, hogy a múzeumok közös keresőfelületen jelenhessenek meg, népszerűsíthessék tevékenységüket. Létrehoztak egy ingyenes programcsomagot, amely a csatlakozó intézmények számára lehetővé teszi az adatfeltöltést az Europeanába. Ha az intézménynek nincs gyűjteménykezelő rendszere – kis múzeumok esetén ez gyakori – akkor ezen keresztül csatlakozhatnak az Europeana rendszeréhez. A gyűjteménykezelő rendszer egységes, de rugalmas, igazodik az egyéni igényekhez. A közös nyelvet, a múzeumi szakterminológiát használja. Fontos, hogy egységes adattartalom, hasonló mélységű adatok kerüljenek be az adatbázisba. Az aggregátor-szoftver kialakításának szempontjait a MuseuMap informatikai megvalósítója, a közgyűjteményi portálrendszert is üzemeltető Monguz Kft. képviseletében Berger Ágoston mutatta be.

Sz. Fejes Ildikó
A cél a személyes, szórakoztató múzeum. Sz. Fejes Ildikó, Magyar Nemzeti Múzeum (fotó: mandarchiv.hu)

A következő előadó, Dr. Tóvári Judit (Eszterházy Károly Főiskola) néhány digitális gyűjtemény (OCLC, WordCat, GoogleBooks, Hathi Trust) példáján keresztül ismertette a kapcsolódó fogalmak (elektronikus, digitális, virtuális könyvtár) újradefiniálásának szükségességét. Az egyszerű keresőablak felkínálása a digitális tartalmak megjelenítésére ma már nem korszerű szolgáltatás. Szükség van hozzáadott értékre is, amely jellemzően egy-egy tematikus oldalon mutatkozhat meg. Tanulságos összehasonlítani az amerikai (pl. Library of Congress) és az európai digitalizálási projektek célkitűzéseit is. Előbbi a nemzeti identitás és történelem kutathatóságának eszközét látja a digitális gyűjteményekben. Az európai digitalizálási tevékenység (így az Europeana) célkitűzése viszont elsősorban gazdasági jellegű: a munkahely-teremtés és az idegenforgalom növelése is szempont. Az oktatás sem jelenik meg hangsúlyosan a szolgáltatásokban: a felhasználóra bízzák a kiválasztást, míg az amerikai digitális gyűjtemények weboldalain speciálisan tanároknak, illetve tanulói csoportoknak szóló tartalmakat is találhatunk. Az előadó beszámolt arról az országos felmérésről is, amelyben a hazai kulturális közintézményekben dolgozó szakemberek informatikai felkészültségét vizsgálták. Az eredmények – a visszajelzések rendkívül alacsony aránya; az alapvető és közismert szolgáltatások alacsonyfokú használata  – elgondolkodtatóak, hiszen ettől az alkalmazotti rétegtől várnánk a digitális kultúra elterjesztését, és a digitális tartalmak előállítását. Ezért megfogalmazódott a szakember-képzés bővítésének szükségessége is.

Bánki Zsolt (Petőfi Irodalmi Múzeum) először arról beszélt, hogy miért vált szükségessé egy új terminológia-megfeleltető szoftver kifejlesztése a múzeumi gyűjtemények számára. A különböző helyi elemkészletek nem teszik lehetővé a hatékony keresést, így nem releváns keresési eredmények születnek. Az Europeana Athena-projektje is célul tűzte annak vizsgálatát, hogy milyen, a múzeumi területen használt terminológiák léteznek, és elkezdődött egy kísérleti szoftver fejlesztése ezek megfeleltetésére. Jelenleg az Athena Plus 2015 projekt keretében a zajlanak az egyes helyi, illetve eltérő nyelvű elemek közti megfeleltetések. A cél a többnyelvűség elérése. Az előadó ismertette a Petőfi Irodalmi Múzeum részvételét a projektben. A Múzeum mintegy 500 fogalmat fordított és feleltetett meg a program keretében.

Múzeum@Digit konferencia, Magyar Nemzeti Múzeum, 2014
(fotó: mandarchiv.hu)

Serfőző Szabolcs (Iparművészeti Múzeum) szecessziós műtárgyak digitalizálását mutatta be a Partage Plus projekt keretében. Az Europeana Partage Plus projektje 2012-től az európai szecesszió műtárgyainak digitalizálását (beleértve a 3D-modellezést) és elérhetővé tételét tűzte célul. Az Iparművészeti Múzeum mintegy 7000 rekorddal – köztük közel 5000 tárgy és 2000 épület; illetve 250 tárgy 3D modelljével – gazdagította a programot. A projekt egyik tanulsága, hogy a technológiák és rögzítési eljárások változása maga után vonja a tárgyak újbóli fotózását, az egyes technológiák között nem feltétlenül van átjárhatóság. Az előadó kitért a digitalizálás sokszor emlegetett dilemmájára: vajon az interneten való közzététel elvonja-e a látogatókat a fizikális múzeumi tértől. A mérési eredmények szerint a virtuális látogatottság közel azonos, mint a valóságos; továbbá a projekt során elérhetővé tett műtárgyak a gyűjteménynek mintegy tíz százalékát teszik ki, többet, mint amit fizikai valójában ki tudnak állítani. A közösségi hozzáférés pedig gazdagítja a befogadást. Az internetes közzététel további előnye, hogy a szakirodalom eredményeit be tudják emelni a metaadatok körébe.

Peregovits László és Rajczy Miklós a Magyar Természettudományi Múzeum Europeana-projektjeiről beszélt. Peregovits László a korábbi részvételt mutatta be. A STERNA (Semantic Web-based Thematic European Reference Network Application; a rövidítés egybehangzik egy madárnévvel) egy good practice projekt, amely természetrajzi, biodiverzitással foglalkozó és természetvédelmi digitális tartalmakat foglal magába. A magyar részvételt megnehezítette, hogy a Természetvédelmi Múzeum nemzetközi elismertségű madártani gyűjteménye az 1956-os forradalom során megsemmisült; azonban a múzeum gyűjteményében fennmaradt tojás-gyűjteménnyel be tudtak kerülni a részvevők közé. (Ma már a természetvédelmi szempontok lehetetlenné teszik egész fészekaljak akár tudományos célokból való begyűjtését.) A projekt során nem a digitalizálási tevékenységet támogatták, hanem a jó minőségű metaadatok adatbázisba kerülése volt az elsődleges szempont. 5800 tudományos cikket is digitalizáltak, a természettudományi kifejezéseket szoftveresen kiemelve a folyószövegből. Rajczy Miklós ismertette a múzeum Natural Europe projektben való részvételét, ahol az elsődleges cél az oktatásban használható, rövid digitális anyagok feltöltése.

Jasper Visser
Nem elég betenni pár LCD-képernyőt és QR-kódot. Jasper Visser (fotó: mandarchiv.hu)

A konferencia második napját Jasper Visser holland szakember nyitotta meg, aki több neves múzeum és kulturális egyesület digitalizálási projektjeiben működött közre. Visser szerint a múzeumok olyan társadalmi intézmények, amelyeknek a közönséggel együtt kell kialakítaniuk egy közös értékrendet. Példákkal illusztrálta, hogy miként vonták be a múzeumok saját látogatókat a stratégiaalkotásba. Bemutatta, hogyan lehet úgy interaktívvá tenni egy múzeumot, hogy a nézők valódi élménnyel térjenek haza. Nem elég betenni pár LCD-képernyőt és QR-kódot egy kiállításra ahhoz, hogy új típusú élmény szülessen, hanem meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek által a múzeumban bemutatott tárgyak, információk interaktívan akár a látogatók mindennapjába is beépülhetnek. Visser közművelődési intézmények számára kézikönyvet is írt e tárgyban (innen lehet letölteni), honlapján pedig további érdekes példákról olvashatunk.

Komár Éva
Kómár Éva (PIM) prezentációja a digitális storytellingről (fotó: mandarchiv.hu)

A Petőfi Irodalmi Múzeumtól Kómár Éva a digitális storytellingről és annak múzeumi alkalmazásáról beszélt. Elmondta, hogy a múzeum is komplex módon szeretne ismereteket átadni, ezért a közművelődési funkción túl az oktatás, a szórakoztatás és a turizmus igényeit is szeretné kielégíteni. A PIM különleges helyzetben van, hiszen a szöveg, mint médium meghatározza a kiállítási koncepciókat. Többféle formával is játszhatnak és könnyen tudják adaptálni a tartalmaikat. Bemutatta többek között a PIM 2011-es Ki vagyok én? Nem mondom meg című kiállításának mobilapplikációját, amelynek segítségével a felhasználók bejárhatják az 1848-as forradalom helyszíneit. Beszámolt a Hajnali háztetők című regény alapján készült sétaalkalmazásról is, amely a MOME hallgatóival közösen készült (itt írtunk róla).

Tari János, a Néprajzi Múzeum munkatársa az AVICOM szövetség tevékenységét mutatta be. Az AVICOM a kép és a hang új technológiáinak nemzetközi bizottsága. A bizottság évente megrendezi a FIAMP fesztivált, ahol a kulturális intézmények és cégek mutathatják be újításaikat. A résztvevők nevezhetnek audiovizuális és multimédia kategóriában is. Idén a Special Web Art Golden Prize díját a mokk.skanzen.hu tervezői nyerték el.

A következő előadó, Nagy Magdolna ezt a honlapot mutatta be. A 2006-ban alapított Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (a Szentendrei Skanzen) egyik igazgatóságaként működik. Tevékenységeit a korábbi években a Múzeumok Mindenkinek Program keretében valósították meg. A honlapnak négy látogatói célcsoportja van: a múzeumi munkatársak, pedagógusok, oktatási szakemberek, illetve a módszertan iránt érdeklődők. A honlapot a felhasználók is szerkeszthetik.

Kelly Canon
Kelly Canon a magyar származású amerikai fotográfusok nyomában (fotó: mandarchiv.hu)

Kelly Canon, a New York-i MOMA gyakornoka a magyar származású amerikai fotográfusok életművét kutatja. A MOMA Thomas Walter Gyűjteményéből készült fotókiállítása kapcsán egy különleges honlapot is előkészítenek, amely négyéves kutatómunka eredményét jeleníti meg. Az oldal két világháború közötti fotográfiákat tartalmaz pontos leírással, térképpel. A térképek azt mutatják, hogy hol készültek a fotók. Az oldalon a fényképekhez, a fotósokhoz kapcsolódó elemzések is olvashatók majd.

egor_yakovlev
Mobilapplikációk múzeumoknak – Egor Yakovlev (fotó: mandarchiv.hu)

A mobilalkalmazások világából érkező Egor Yakovlev egy olyan applikációt mutatott be, amelyet világutazóknak és múzeumoknak szántak. Utóbbiak az ingyenes alkalmazásra különböző anyagokat tölthetnek fel, amelynek segítségével a látogatók többletinformációt és interaktív múzeumi élményt kaphatnak.

Dr. Tóvári Judit
Szükség van egy hozzáadott értékre is. Ruttkay Zsófia, MOME (fotó: mandarchiv.hu)

A konferencia záró szekciójában Ruttkay Zsófia, a MOME oktatója beszélt a múzeumok és a MOME közös projektjeiről. Olyan alkalmazásokat és interaktív megoldásokat is mutatott, amelyek még kidolgozás alatt állnak: láthattunk például egy Nyugat folyóirathoz kapcsolódó alkalmazást, amely megmutatja, hogy melyik író melyik kávéházba járt; illetve egy digitális vitrinben lapozható adománykönyvet a Néprajzi Múzeum kiállításáról. Végezetül  érdemes belenézni az alábbi videóba, hogy lássuk, milyen élményekről is beszéltek a konferencia előadói:

Bikur Cholim Society Alms Collection Book from XORXOR on Vimeo.

Múzeum@Digit Konferencia 2014. november 5-6.
Magyar Nemzeti Múzeum

mandarchiv.hu

• Publikálva: 2014.11.17. 13:59 • Címke: muzeum@digit, konferencia, manda, digitalizálás